I. aus|strah·len 动词 trans +haben
1. ausstrahlen (abstrahlen):
II. aus|strah·len 动词 不及物动词 +sein
1. ausstrahlen (abstrahlen):
- Zuversicht ausstrahlen
-
| ich | strahle | aus |
|---|---|---|
| du | strahlst | aus |
| er/sie/es | strahlt | aus |
| wir | strahlen | aus |
| ihr | strahlt | aus |
| sie | strahlen | aus |
| ich | strahlte | aus |
|---|---|---|
| du | strahltest | aus |
| er/sie/es | strahlte | aus |
| wir | strahlten | aus |
| ihr | strahltet | aus |
| sie | strahlten | aus |
| ich | habe | ausgestrahlt |
|---|---|---|
| du | hast | ausgestrahlt |
| er/sie/es | hat | ausgestrahlt |
| wir | haben | ausgestrahlt |
| ihr | habt | ausgestrahlt |
| sie | haben | ausgestrahlt |
| ich | hatte | ausgestrahlt |
|---|---|---|
| du | hattest | ausgestrahlt |
| er/sie/es | hatte | ausgestrahlt |
| wir | hatten | ausgestrahlt |
| ihr | hattet | ausgestrahlt |
| sie | hatten | ausgestrahlt |