II. abreuver [abrœve] 动词 refl
abreuver s'abreuver:
| j' | abreuve | 
|---|---|
| tu | abreuves | 
| il/elle/on | abreuve | 
| nous | abreuvons | 
| vous | abreuvez | 
| ils/elles | abreuvent | 
| j' | abreuvais | 
|---|---|
| tu | abreuvais | 
| il/elle/on | abreuvait | 
| nous | abreuvions | 
| vous | abreuviez | 
| ils/elles | abreuvaient | 
| j' | abreuvai | 
|---|---|
| tu | abreuvas | 
| il/elle/on | abreuva | 
| nous | abreuvâmes | 
| vous | abreuvâtes | 
| ils/elles | abreuvèrent | 
| j' | abreuverai | 
|---|---|
| tu | abreuveras | 
| il/elle/on | abreuvera | 
| nous | abreuverons | 
| vous | abreuverez | 
| ils/elles | abreuveront | 
无例句可用
请尝试其他条目。